A nagyhírű Cserei Miklós

Jakó Zsigmond szerint a Cserei család viszonyai kibogozhatatlanok a sok azonos nevű testvér, nagybácsi és egyéb rokon miatt[1]. Nagyjából ez így is van, a kutató igen könnyen eltéved a sok Mihály, János és Miklós között. A nehézségeket csak fokozza, hogy Cserei Mihály történetírónk nemcsak apai, hanem anyai részről is Cserei családból származik, lévén, hogy anyját Cserei Juditnak hívták. S bár ennek a csíki eredetű családnak semmi köze sincs a háromszéki családhoz, ennek ellenére ez még csak tovább fokozza a zűrzavart. Mégis a nehézségek ellenére azt hiszem, érdemes nekifogni ennek a feladatnak, mivel egy olyan családdal állunk szemben, amelynek tagjai nagy szerepet játszottak az ország életében, ha nem is a politika első vonalában. Volt közöttük történetíró, országos tisztséget viselő katona, művészetpártoló mecénás, '48-as honvédtiszt és még sok érdekes egyéniség. A család tagjainak azonosítása, tevékenységük leírása segíthet bizonyos folyamatok, egyes események pontosabb leírásában, meghatározásában.

Legyen első, akivel foglalkozunk a "nagyhírű Cserei Miklós", ahogy unokája, a történetíró emlegette.

A Cserei-család baróti eredetű. Eredetük meglehetősen közismert. A nem igazolt legenda szerint a család első ismert tagja, Balázs mentette meg Zsigmond király életét 1396-ban, a nikápolyi csatában, s ezért jutalmul címert kapott a királytól.

Nagy Iván szerint, de a családi hagyomány is megegyezően ezt tartja, hogy Cserei János volt az, aki elköltözvén Barótról Nagyajtára, megalakította a családnak azt az ágát, amely a későbbiekben történelmi szerepet vitt Erdély történetében.

Ezt megerősíti Cserei Mihály is a feljegyzéseiben[2]:

"Lászlónak fia János. Ez vette el Henter Margitot és Barótról Ajtára jött lakni. Jánosnak fia Miklós, az én nagyatyám. Miklósnak egyik fia János, az én édesatyám, fogarasi kapitány volt sok esztendőkig. Ifjú legény korában pedig fejedelem asztalnokja volt. Jánosnak fia én vagyok Mihály és János kedves öcsém."

Más helyütt pedig ezt olvashatjuk:

" Az atyámnak atyja miklósvárszéki nagyhírű Cserei Miklós volt, akit a mái napig is nagy dícsírettel emlegetnek azon a földön, annak az atyja baróti Cserei János volt, kinek felesége vala a szüleanyám, Henter Margit, ama nagy főembernek, az öreg Henter Andrásnak leánya."[3]

Henter Margitnak egyébként nem ez volt az első házassága:

"Henter Margitnak a más urától, Oláh Benedektől való unokája volt Bakcsi László is."[4]

Mind Henter Margit, mind Cserei János korán meghaltak, így Cserei Miklós árvaságra jutott.

"Cserei Jánosné, Henter Margit nagy jószágú asszony lett volna, ha el nem tékozlotta volna, mert Nagyajtának, Középajtának nagyobb része az övé volt, azokat ő többnyire elvesztegette, az jobbágyokat manumittálta, ezalatt meghal, az nagyatyám Cserei Miklós csecsszopó korában marad árvául, az nénje Henter Anna, ura Donáth János veszi tutorság alá."[5]

A fenti szövegből azt a következtetést lehet levonni, hogy Cserei János még a fia születését sem érte meg, hiszen akkor Miklós nem maradt volna árvául. A jegyzőkönyv más helyén egyébként azt is lehet róla olvasni, hogy "fiatalon halt el".

Rákóczi György lustruma 1635-ben Nagyajtán Cserei Miklóst nobilis recentisnek, azaz új nemesnek írja össze. Mivel nemességet csak nagykorúsága után kaphatott, ezért az ő esetében a kiszámított születési év, 1610 valószínűnek látszik; esetleg ez módosulhat néhány évvel előbbre, de semmiképpen nem lehet későbbi a dátum. Cserei Miklós végrendelete 1666. június 20-án kelteződik[6], őt magát 1669-ben néhaiként említik[7]. Hagyatéka elosztása 1671. június 2-án volt Nagyajtán.[8]

(Érdekes, hogy Kőváry László szerint[9] az 1635-ös lustrában János szerepel új nemesként. Mivel ugyanitt Mártont is megemlíti baróti nemesként, eszerint vagy Kőváry tévesztette el a dolgot, s előzetes jegyzeteire támaszkodva Miklós helyett Jánost írt, vagy egy-egy lustrumnak több példánya is fennmaradt, s azok miért, miért nem, nem hasonlítanak egymásra. Mindenesetre János, az előbb leírtak miatt nem lehetséges, csak és kizárólag Miklós.)

A két dátum alapján kiszámítható 59 éves életkor is igazolja a feltevés helyességét.

Következik baróti Cserei János. Ha Cserei Miklós 1610-ben született, akkor ő ugyanabban az évben halhatott meg, mint azt már láttuk. Valóban, az 1614-es lustrában nem találjuk meg a nevét  Nagyajtán - igaz persze, hogy ez nem jelent sokat, az összeírások megbízhatatlansága, pontatlansága miatt, de mindenesetre itt már valóban nem szerepel.

Megtalálható azonban Baróton, a lófők között. Sajnos nem jó a családi legendáknak utánanézni, mert a bennük szereplőkről sok minden kiderülhet, mint ebben az esetben is.

A neve mellett ez a bejegyzés áll: " el budosott latorságáért lopásért".

Mert a bejegyzés után nem találunk évszámot, joggal feltételezhetjük, hogy a lustrában szereplő János és a Henter Margit férje egy és ugyanaz. Más esetekben is tapasztalható, hogy a faluból rég elköltözötteket még mindig nyilvántartják.

Cserei Miklós azonban nem csak vagyonszerzéssel foglalkozott, nem csak a család gyarapodására gondolt. Foglalkoztatták azok a kérdések is, amelyek kora vagyonosabb nemeseit, birtokosait érintették.

Nagyajtai, baróti, bölöni, ágostonfalvai jószágszerzésein túl úgy érezte, hogy a vagyonhoz kötelezettségek is járulnak. 1666. június 20-án kelt végrendeletében úgy rendelkezett, hogy "a nagyajtai malomnak szombati vámját hagyja az scholában tanoló idegeneknek, az kiket házoktól attyok nem táplálhatnak, ollyanok számára."

Apja Cserei János, aki Barótról Nagyajtára költözött.

Öt fia volt, György, János, Farkas, Mihály és Miklós. Mihály 1660-ban fiatalon halt meg a szászfenesi csatában, II. Rákóczi György oldalán. Miklós ugyancsak fiatalon vesztette életét, ő is a török ellen harcolva 1659-ben a Vaskapunál. Fiain kívül volt egy lánya is, Kata, aki fiatalon hunyt el, "Csíkban, vérben".

Nemes:

1655. április 5. Mentem Miklósvárára a székbe. Ebéden voltam Cserei Miklós uramnál.

1662. április 14. Mentem ebédre Nagyajtára Cserei Miklós bátyámhoz.

Cserei Miklós, ugyan korán árvaságra jutott, de nagy szerző ember volt. Bár gyámjai Henter Anna és Donáth János igyekeztek a lehető legtöbb hasznot húzni a gyámságból, így a Henter örökségből sok nem maradt, Miklós később igen vagyonossá vált. Baróton, Nagyajtán és Bölönben is voltak birtokai, amelyekhez részint örökségként (Barót, Cserei örökség), részint vásárlás útján jutott. Adománybirtokai is voltak, így Fejér megyében Ágostonfalva. Ezt a birtokot Barcsai Ákos fejedelem adta Cserei Miklósnak 1659-ben, "örökösön, fiúágon"... "ezer oroszlányos tallérokért való inscriptióban, mivel az török császárnak az ország százezer tallért kételenítetve volt akkor adni, az nagyatyám azt az ezer tallért abban adta" írja Cserei Mihály.[10]

Cserei Miklós a későbbi fejedelmekkel is megőrizte a jó kapcsolatait, Apafinál is teljesített szolgálatot. 1661. október 18-án Brassóból kelt levelében írja, hogy "...tegnap két óráig voltunk fenn a tanácson...", s küldi a fejedelemhez fiát, Györgyöt. Egyébként ebből a levélből a korabeli közállapotokra, a mindennapi élet bizonytalanságaira is fény derül, ugyanis Cserei Miklós sürgősen kér két csauszt, vagy esetleg janicsárt a nagyajtai birtoka védelmére.[11]

Brassóban valamiféle vizsgálóbizottságnak lehetett a tagja, mert ugyanebben az évben, november 2-án ismét ír a fejedelemnek, ezúttal a háromszéki fő- és vicetisztek hűtlenségéről.[12]

A család azon egyetlen tagja, aki még a törvényekbe is bekerül. Persze tudni kell, hogy a XVII. századi törvények szerepe és szerkezete nem egészen azonos a maiakéval; a mai fogalmak szerint inkább határozatoknak, vagy utasításoknak hívnánk őket. Az 1662-es görgényszentimrei országgyűlés intézkedik a török adó beszedésének módjáról, s az adó felszedői (perceptor) egyikének Cserei Miklóst jelöli ki.[13]

Cserei Miklós végrendelete 1666. június 20-án kelteződik, amikor már hosszú ideje beteg. Halála esetére úgy rendelkezik, hogy a birtokok haszonélvezete feleségéé, Költő Margité.

A három életben maradt fiú egyenlően örököl. A legidősebb, György kapja Barótot, illetve az ottani birtokokat, a középső, János Nagyajtát, s a legkisebbé, Farkasé lesz Bölön. Ágostonfalvát a három fiú egyenlő mértékben örökli. (Később az ágostonfalvi birtok teljes egészében a Farkas-ághoz kerül, birtokosa Cserei János, Farkas fia lesz, a kuruc ezredes.) Mivel azonban a baróti jószág a legkisebb, Györgyre még hagy Zágonban két szász jobbágyot, hogy kiteljen az egyharmad.[14]

Minden valószínűség szerint meghal 1666. őszén. Október 31-én Nemes János, háromszéki főkapitány és jeles naplóíró ezt írja : "Mentem a Cserei Mihály uram temetésére, hálni jöttem Hidvégire." Ugyan Nemes általában megbízható, de ebben az esetben alighanem téved. Ekkor éppen egyetlen Mihály nevű élő tagja sem volt a családnak. Csíki Cserei Mihályt 1660 októberében ölték meg a Barcsai ellen fellázadó székelyek, a másik Mihály, György fia, illetve Miklós unokája ugyancsak 1660-ban halt meg a "gyalui harcon", azaz II. Rákóczi György csatájában Szászfenesnél. Másról ebben az esetben nem is lehet szó, mint Miklósról. Nemes tollhibát vétett, vagy egyszerű sajtóhibáról van szó a Történeti Tárban.

Még ha nem is ebben az időpontban hal meg, 1669-ben már okvetlenül nem él, hiszen néhaiként említik. [15]

Az 1662. március 10-26 között tartott görgényszentimrei országgyűlés határozataiból:

Articulus I.

Az eddig porta contentatiójára felvett summák felszedésének módjáról, és akik ezen végre pénzeket kiadták contentáltatásokról

Hogy kegyelmes urunk Nagyságod kegyelmesen consideratióban vötte és méltóztatott articulusban írattatnunk, hogy az országtól felvettetett porta  contentatiójára való pénzt, az előbbi articulusok szerént a kik meg nem adták, megadják: Nagyságodnak alázatosan megszolgáljuk. Végeztük ezért egyező értelemből, kegyelmes urunk, hogy ab expiratione praesentatis diaetae, intra quindenam minden rendek, az ecclesiastica personák is valakik nem administrálták, a felvetett minden rendbéli adót, fide mediante felszedvén Brassóban arra rendelt perceptor atyánkfiai, úgymint Pribék Ferenc, Cserei Miklós és brassai egy polgár ember kezekben, sub poena dupli administrálják minden rendeknek tisztviselői, defectus benne ne essék, és a contumaxokon, exclusis omnibus juridicis remediis, sub amissione honoris et officii, exequálják és administrálják is ez perceptoroknak ad terminum intra praescriptum. Az mely nemesi rendekre capitatim summát vetettünk vala segesvári utolsó gyűlésünkben, azok közül is a kik meg nem adták, administrálják sub poena articulari in civitate Segesvár, comitiis generalibus celebratis, expressa; belé tudván jobbágyok taxáját. A többiről garas, poltura pénzül contentáltassék, és mind azután valók, kik contentálandók lésznek jó pénzeknek kiadásáért; a marhákról való adózás ide nem értetvén.

Jegyzetek

Oldal: A nagyhírű Cserei Miklós
A Cserey- család története és egyéb érdekességek - © 2008 - 2024 - cserey-csalad.hupont.hu

A HuPont.hu weblapszerkesztő. A honlapkészítés nem jelent akadályt: Honlapkészítés

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat